Kritika #1-2 - Angyalok szárnyán, Titkos Démon

Sziasztok!

Az Angyalok Szárnyán és a Titkos Démon c. blogokról fogok írni egy-egy kritikát. Meg kell valljam, az Angyalok Szárnyán blogot egészen egyszerűen zárta le az író, nem volt könnyes a búcsú, ami meglepett.

Az oldalakatt Itt  és Itt elérhetitek!

 

A kritika nem sértő jellegű, csupán őszinte vélemény, és építő szándékkal rendelkezik.

Angyalok Szárnyán

Kinézet: 

     Nekem a fejléc nem igazán tetszik. Nagyon zsúfolt, nem az én stílusom. A karakterek nagyon kiemelkednek a fejlécből, mintha a szerkesztő 3D-s hatást szeretett volna kelteni a fejlécnek, viszont a többi dolog a háttérbe szorult. Ha a 3D hatás volt a cél, én még a hidat, a kastélyt és a faházat is kiemelkedőbbé tettem volna. Egyébként nekem teljesen nem egyértelmű a fejléc üzenete. Olyan szomorú hangulatot kelt, és az ember nem tudja hova tenni. Vagy lehet, hogy azért ilyen se vidám se szomorú a hangulata, mert a novellákban van némi szomorúság és boldogság? Majd kiderül. Az "Angyalok Szárnyán" felirat nekem túl beleolvad a háttérbe, míg a szerkesztő neve rettentően kitűnik. Inkább annak kellene beleolvadnia jobban a háttérbe. Vagy ha már mindenképp fehéren szerette volna ráírni a szerkesztő, akkor a fekvő angyal keze mellé tehette volna mondjuk, hisz ott is látszana elég jól. Bevallom sokkal jobban örültem volna, ha a fejléc szélei elmosódottak lennének, mert úgy - szerintem - jobban nézne ki. 

A bejegyzések hátteréről annyit szeretnék mondani, hogy nekem túl sötét, ugyanúgy az oldalsávval együtt. A fejléc a designhoz képest világos. Szerintem a háttér nyugodtan lehetett volna két-három árnyalattal világosabb is. Mellesleg én a bejegyzések címét középre állítottam volna és a Courier, Arial, Georgia betűtípust használtam volna, mert ezek sokkal jobban illenek a fejlécen elhelyezett címhez. S biztos, ha Lotus-t megkéred, segített volna a designban is. A főoldalon viszont én nemcsak egy bejegyzést tennék megjeleníthetővé, mivel akkor mindig keresgélni kell a novellákat. Mivel elég kevés novella van - egész pontosan négy -, ezért nem tartom valószínűtlennek, hogy ne a főoldalon legyen legalább három bejegyzés. Az oldal legalján én azt a szaggatott elválasztóvonalat nem állítottam volna be, vagy legalábbis nem szaggatottan, hanem egy vonalban. De nem ront a kinézeten, csak nekem elég furcsa. 

Az oldalsávból nagyon hiányolom az oldal bemutatását. Mit ér egy blog a bemutatkozása nélkül? Semmit. Ezért nekem először nagyon furcsa volt, hogy nem volt olyan modul, ami bemutatta volna a blogot röviden. Rögtön az információkkal kezdesz, ami persze nem rossz, de nem is túl jó, mivel ha valaki belép az oldaladra, egyből a bemutatkozást, avagy fülszöveget keresi, s ha nem talál lehet rögtön be is zárja az oldalt. Aztán rögtön jön a menü, amiben nagyon ritka, hogy valaki a megfelelő sorrendben helyezi el az oldalakat, de neked sikerült. Mindegyik oldalba belenéztem, hogy hogyan is helyezted el a tartalmukat. Én a novelláknál mindenképp középre igazítottam volna a linkeket és tettem volna mindegyik elé egy képet. Például gondolok itt olyan képre, amiről lehet látni, hogy a történetben lesz róla szó. A kritikák oldalt én megfelelőnek rendeltetem, viszont a képet, ami a szöveg alatt van, és a szöveg felett helyeztem volna el középen. A díjaknál szintén középen helyeztem volna el a linkeket. A másik blogod pedig jónak ítéltem meg. A többi modul elhelyezkedése szerintem jó. Több hozzáfűzni valóm nincs is a kinézethez. 

TITKOS  DÉMON

Kinézet: 

Ez a fejléc megfogott, tetszik. Nem túl egyszerű, de nem is túlzsúfolt, mint az előző blognál. Viszont itt is belemosódhatott volna a fejléc alja a háttérbe. Itt főleg sokkal jobban mutatott volna. Ami nagyon érdekes az egész fejlécben, hogy az a mozgó szem gif kép az előző fejlécen is rajta volt. Nem tudom mit akar jelképezni, de ennek alapján valami fontosat. A cím színei is rendben vannak, főleg, hogy ilyen árnyékolt. S most különösképp a betűtípusokkal sincs probléma, mint szintén az előző blogodnál. Ez a fejléc szerintem inkább olyan vad, mindenre felkészült típusú, itt el lehet dönteni nagyjából, hogy milyen történetet olvashatunk a továbbiakban. 

A bejegyzések körül a piros keret az én szememet valamiért irritálja, s ez nagy nehézséget fog okozni olvasás közben is, de szerintem nem csak nekem. Nem azt mondom, hogy nem mutat jól, mert jól mutat, csak nagyon világos, lehetne mondjuk két árnyalattal sötétebb. Immár szabályosan rikít a címmel együtt, és olyan - legalább is nekem -, mintha az egész oldal összefolyna. S még a bejegyzés szélességét egy +30 pixellel lehetett volna nagyobbra tenni, mert így majdnem akkora a bejegyzés, mint az oldalsáv és a menü együtt véve és nekem ez így zavaró. Mellesleg a fejezetek általában 1500-2000 karaktertől kezdődnek, míg a te fejezeted - legalább is az ötödik -, 1100 karakter környékén van. Szóval, hogyha nem tudsz többet írni, akkor inkább írj a címnek részt, minthogy fejezetet és ezt nem bántásból mondom, csak nálam az már megszokás, hogy a fejezet az fejezet, nem pedig rész. 

Az oldalsáv elrendezése nekem valahogy nem tetszik. Igaz a fülszöveg fent van a legelején, és az ott tökéletes, de viszont valahogy én jobban örültem volna, ha ehhez a designhoz olyasféle menü van, amilyen itt. Egy egyszerű, színátváltós menü. Tudom, hogy bonyolult a DeviantART-os kódokból kivenni a menükódot, hogy ne ilyen legyen, de ha megkérsz egy profinak mondható szerkesztőt, mint például Leah, vagy Lucia, kizárt, hogy ne segítenének. Persze ha csak van idejük. Vagy akár itt a lányok közül is megkérhetsz akárkit, s van még rengeteg designer. Továbbá szerintem így nem is mutat jól a sok menüpont. Olyan, mintha az egész blog csak menükből állna. Visszatérve az elrendezése, viszont a menüt - ha olyan lenne amilyet leírtam -, akkor mindenképp a fülszöveg alá tenném. Az információkat még ki tudnád vinni az oldalsávba, mert nem foglal sok helyet és azt pedig a menü alá helyezném. Aztán jöhetne a chat, démonok, áldozatok. Az áldozatok mögé még a menüből kihozhatnád a könyvborítókat, aztán jöhetne szépen az önvalóm, és a cserék a végére. Amit még szerintem meg kellett volna tenni az oldalsáv kódolásában az az, hogy a modulok köré egy 5-8 pixel közötti fekete keretet kellett volna tenni, hogyne különüljön el ennyire. Bár így sem teljesen rossz, csak egy példa. Az fülszöveg szövegét én sorkizártra állítanám, hisz úgy jobban mutat, nem mint így, össze-vissza.

TÖRTÉNET

Fülszöveg

A két testvér gyűlöli egymást, féltékenyek a másikra. Elég érdekesen hangzik. Engem első elolvasásra megfogott a fülszöveg. Az egészben az a legérdekesebb, hogy egy kattintás miatt kell átmenniük különféle dolgokon. Viszont én ezt nem értem miért. Meg kell találniuk saját magukat. Szóval ők még tinédzserek, mint mi és keresik önmagukat. 

Először meglepődtem rajta, hogy két testvérről fog szólni a történet, de aztán megbékéltem. Az, hogy egy másik világba kerülnek - remélem jól értelmeztem -, és meg kell találják önmagukat, az valami észvesztően szuper ötlet. De hát lássuk meg, hogy mi is sült ki belőle. 

Prológus

Először is amikor megláttam a prológus mennyiségét, elszörnyedtem. Ez a terjedelem maximum fülszövegnek, vagy egy részletnek megfelelő. Viszont a tartalma meglepően jó, és érthető. Az oldal, amiről az ezredes mesélt a lányainak, elképesztően veszélyes lehet az ő szemükben. Valószínűleg akkor azt gondolhatták, hogy úgysem történik meg a dolog, hogy egyszerűen elrabolják őket. 

Egy helyen nagy gondot okozott nekem viszont az értelmezés. A bezsongtak szó valahogy nem odaillő. Szerintem azt tudnád helyettesíteni azzal, hogy: " - mesélt az ezredes kislányainak, akik e hír hallatán csak az oldalra tudtak gondolni." vagy " - mesélt az ezredes kislányainak, akik e hír hallatán szinte azonnal egymásra néztek, s összemosolyogtak tudván, hogy ki kell próbálniuk az oldalt. ".

Aztán elolvastam az utolsó mondatot, s így szerintem sokkal jobban hangzik: " - Viszont egy nap, amikor apjuk nem figyelte őket, odaültek a számítógép elé. Bár féltek, még is tudták, hogy ki kell próbálniuk az oldalt, s már csak egy kattintás választotta el őket a végső céltól. "

Elsö fejezet

Ahogy elkezdtem olvasni, rögtön kiszúrtam a legelső hibát. A mondatok végére nem teszünk pontot párbeszédkor. Erre van egy oldal, ahol megtanulhatod egyszerűen, hogy hova, mikor kell pont, vessző. Ezt az oldalt megtalálhatod itt.  Ha a vesszőkkel is van problémád, akkor erre az oldalra mindenképp nézz be. Alapjában véve a történet nem rossz, viszont a pontokkal meg fog gyűlni a bajod. A történet érdekes és szépen lassan adagolva vezeted le a történéseket, nem kapkodsz el semmit. 

" – Hány éves vagy? Nyomd meg te! – parányi, de van esély arra, hogy eltűnünk... félek...
– O–oké... – lassan, bizonytalanul, mégis megnyomta a húgi.
– Nem történt semmi! – kiakadtam.
– Mi... – kezdett bele mondandójába, de apa idejött hozzánk:
– Megint itt gubbasztotok... néha ki is mozdulhatnátok! – e-ez ki? Miyukira néztem, aki hatalmas szemekkel, meghökkenve nézett rám.
– Si–Sikerült! Nee–san! – ugrott a nyakamba testvérem. Valóban összejött. Épp csak felfogtam, máris bőgésnek eredtem, én és húgi. Papa az ég adta világon nem értett meg semmit."

Az utolsó pár darab párbeszédnél belekavarodtam a történetbe. Az elején szép és érthető volt minden, a végére pedig kesze-kusza az egész sztori. Könyörgöm, ha  a történet elején tudtál normálisan írni, itt miért nem? Ahogy helyes lenne:

" - Hány éves vagy? Nyomd meg te! - nagyon kevés az esélye annak, hogy eltűnünk. Viszont félek. Mindketten félünk.

  - Oké - sóhajtott, majd egy lassú, de biztos kézmozdulattal lenyomta a gombot.

  - Mi... - kezdett bele a mondandójába,  viszont apánk hangját hallottuk a hátunk mögül. Gyorsan bezártam az oldalt.

  - Ti már megint itt gubbasztotok. Néha azért ki is mozdulhatnátok! - Miyukira néztem, aki hatalmas, kikerekedett szemekkel nézett rám. 

  - Sikerült, Nee-san! - testvérem a nyakamba ugrott. Csakugyan összejött. Alig fogtam fel, mikor mindketten sírni kezdtünk. A papa az ég adta világon semmit nem értett az egészből. "

Ezen kívül minden értelmezhető volt a történeten belül, nekem tetszik az alapsztori, s ha ezeket a hibákat kijavítod, akkor még jobban fog hangzani az egész történet. S ahogy fentebb említettem, igen, a vesszőkkel is van néhány apróbb problémád, szóval nem árt bekukkantani egyik oldalra sem. 

Meg amit még észrevettem az olvasás során, az az, hogy rengeteg felkiáltójelet használsz és rengetegszer írod le a három pontot a párbeszéd után. Nem szabad, mert így olyan hangot keltesz az egész történetnek, mintha az egésznek soha nem lenne vége, és még folytatnád a beszédtárs közölnivalója után, viszont nem folytatod és ez iszonyat zavaró lehet olvasás közben. 

Mást nagyon nem fűznék a történethez, hisz úgy jó, ahogy van, viszont amiket leírtam, arra nagyon figyelj, mert tényleg nagyon zavaró tud lenni. 

További sok sikert a blogoláshoz!

Xxx Annabelle Lya Pech