Kritika #14 - Auxtrália

A kritika nem bántó jellegű, építő szándékkal íródott.

Auxtrália

Kinézet: Lehet, hogy csak az én képernyőmön húzódott ennyire meg az egész, de szerintem túl nagy a fejléc, és maga a design. Bal oldalt a profil rész vége le is vágódott. Ha esetleg meg tudnád oldani, hogy egy picit zsugorítsd, egész jól mutatna, ugyanis a fejléced nagyon szép. Színben, és hangulatban is teljesen beleillik a történetbe, viszont a közepe egy kicsit elrontja az összhangot, ugyanis egy nagy összefolyt festékfoltra emlékeztet. 

A modulok rendben vannak, semmi fölösleges nincs, mégis amit kerestem, azt megtaláltam (talán egy információs rubrikát elviselne a blog).

Trailer,fülszöveg: Hogy teljesen őszinte legyek, a trailernek legalább háromszor futottam neki, míg végül egy húzásra végig tudtam nézni. Nem azért csináltam, mert annyira elfoglalt vagyok, és három percet nem tudok szakítani egy előzetesre, inkább azért, mert untam. Az első perc után összecsuktam ,,na majd később'' gondolattal. No, hát a harci helyzet az, hogy a trailer szörnyen unalmas. Semmi fontos, semmi lényegre térő, figyelemfelkeltő, vagy vérpezsdítő nincs benne, pedig hiszem, hogy képes lennél ilyet kiemelni a történetből. Egyrészt túl hosszú, másrészt túl sok fölösleges képkockát használtál (lásd: az elején, a természet lázadásánál). 

 A fülszöveged rövid, és velős. Az előzetesed tökéletes ellentéte, vagyis egész jó lett. VISZONT. Ó igen, muszáj ilyen kegyetlennek lenni. Nem  figyelemfelkeltő. Nincs kelt egy olyan ,,ezt el kell olvasnom'' érzést. Első olvasásra az a gondolatom támadt, hogy már megint egy jövőben játszódó, bombás sztori. Akárhány jövőben játszódó történetet olvasok, a Föld elpusztul. Vagy az előzmények, vagy a következmények. Most komolyan, miért nem látja senki a világ jövőjét fényesen? Vagy ez már rég nem 21. századi gondolkodás? Najó, ez nem ide tartozik ... 

A fülszöveged nagyon ködös, és ez igazából rendben is volna, de hogy is mondjam: túl kevés. Ha értékelnem kellene, akkor egy elmegy kategóriába sorolnám. 

Fogalmazás, helyesírás: Helyesírási hibákat nem találtam, őt ahogy láttam, a központozással se voltak gondok. Gratulálok! Kevesen - magamat is beleértve - tudnak minden vessző, pont, és kötőjelre odafigyelni.:D 

 A fogalmazásra se tudnék többet mondani. Annak ellenére, hogy néhány helyen kétszer is el kellett olvasom egy mondatot, hogy megértsem pontosan mit is szeretnél mondani, értesz hozzá, mit hogyan közölj, anélkül hogy halálra untatnád az olvasókat. Jól forgatod a szavakat, minden fontosat elmondasz, és ami a legfontosabb: gördülékenyen megy. Könnyedén kapcsolsz egyről a kettőre, és viszed magaddal az közönség figyelmét is. Egy megjegyzés: figyelj a szóismétlésekre. 

Történet, szereplők: A történet, mint említettem átlagosnak ígérkezik, így a második fejezet után is. Bár ez biztosan változni fog, hiszen ez még csak a kezdet. Mivel én csak annyit tudok a sztoriról, amennyit leírtál, nem hiszem hogy szolgálhatok használható tanácsokkal. 

Van egy stílusa a blognak. Egy új stílus, amivel korábban még nem találkoztam, de hogy őszinte legyek, nem is bánom. Olyan, mintha tartalmat írnál, vagy nem is tudom... Nekem nagyon nem jön be. 

 Amit észrevettem, hogy a szereplőkre nagyon nagy hangsúlyt fektetsz, és amint olvastam, van belőlük egy jópár. Zavar, hogy ennyi szereplőd van, de ami még inkább csalódást okozott, hogy egy az egyben az olvasók szájába rágtad, hogy melyik karakter milyen. Nagyon elegáns megoldás van erre, mégpedig a terjedelmes fejezetek, amikben ki-ki villantod a személyiségüket, és így valamilyen szinten bizalmat szavazol annak, aki olvassa. Bíznod kell az olvasóidban, hogy képesek elképzelni, és összetenni milyen is valójában a szóban forgó szereplő. 

 Ezen kívül, nagyon zavart, hogy mindenre fókuszálsz csak a történetre nem. Természetesen ez a te döntésed. A te blogod, és azt osztasz meg, amit szeretnél. De amikor megláttam, hogy mennyi poszt, és még csak két, alig 200 szavas fejezet van fent, hátrahőköltem. 

További sok sikert, és olvasót.

Ezer ölelés,