#9 Kritika - Eve's Seven

A kritikám semmiféle sértő jelleggel nem rendelkezik, építő célból íródott.

Eve's Seven

Kinézet

  A blogotok dizájnja egyáltalán nem tetszik. Egyrészt nagyon sötét, és pontatlan; a bejegyzés nagyon lent van, így ha megnyitom az oldalt, egyszerűen menüt, és feliratkozókat látok. Visszataszító. 

  A dinnye-kombóval általában vigyázni kell, pl. ennyire sötét háttéren ronda, ajánlom, hogy a külsőn változtassatok, mert ez így túl sötét azokhoz a könnyed témához, amikkel foglalkoztok. 

Tartalom

Bárcsak írhatnék valami biztatót a tartalommal kapcsolatban...

   Mivel az Ajánlók az első oldal, arra mentem rá, és olvasgatni kezdtem az ajánlónak nevezett, hát, copy-paste munkát. Őszintén, egyetlen egy résznél se láttam volna, hogy mutattok némi érdeklődést, hiszen a véleményetek valahogyan az összes ,,ajánlóból'' hiányzik. Amit ehhez hozzáfűznék, sablon. Ilyet bárki tud... mutassatok valami különlegeset, például... valami személyes vélemény-félét.

    Következő célpontom az Interjúk volt. Nem tudom, szabad lenne-e ebbe ,,belekötnöm'', de a kérdések túl semmilyenek, sablonok, és két mondatnál többet nem tud hozzáfűzni szerencsétlen író. Gondolkodj(atok) olyan kérdéseken, amik igazán érdekelnek, és úgy gondoljátok, picit zavarba hozhatja az ,,áldozatot''. 

    Miért... jó magyarnak lenni. Nem, remélem csak viccnek szántátok. Most komolyan, ha választotok egy ilyen témát, írjatok már valamit róla, könyörgöm! Mély levegő ... ne haragudjatok, de kicsit kiborító, amikor azt látom, hogy néhány fiatal kislány szórakozásból blogolni kezd, de nem tudják mire vállalkoztak, és néhány igazán jó dologból fos maszlagot kevernek, majd publikálják me' mér' ne.

     Őszintén. Ez volt az a rész, aminél talán láttam valamit... Valamit, ami tényleg ti, vagyis te, Bogi vagy. Nem sajnállak, mert tudom, hogy az utolsó dolog, amire az ember ilyenkor vágyik, a szánalom. Fogadd el magad, és szeresd azt, aki vagy. Ideje, hogy magaddal foglalkozz a jelenben, és felejtsd el a múltad. Ne okozz csalódást magadnak. :) 

     Ééés  végre valami. A Misztikum a valóságban egyszerűen húú. Korábban hallottam már ezt a történetet, de a filmig sosem voltam képes eljutni. Azt hiszem itt az ideje. 

   Mivel a kritikákat általában már olvasás közben elkezdem írni, néha nagyon hullámzó a véleményem; sőt, gyakran az. Ne haragudjatok, ha esetleg sértő volt a kritikám, néha nyersen fejezem ki magam, de nem azért, hogy csontig sértegesselek. Remélem van valami, amiből tanulni tudtok. Olvassatok többet, és próbáljatok közben jegyzetelni (már ami az ajánlókat illeti). Érzékeny vagyok  könyvekre, és nagyon felhúzott, amiért ennyire fél vállról vettétek őket. 

   Sok sikert, és kitartást!