2015. 06. 02.

Akkor rendeljek – avagy hogyan rontsunk el egy kritikát?

Az elmúlt pár napban több kritikát elolvastam csak úgy, kíváncsiságból. Tudni akartam, hogy ki mit tart fontosnak, mit emel ki egy történetben, milyen szempontokat vesz figyelembe. Velem ellentétben a legtöbb kritikás blogon a designról is írnak, és most az ezzel kapcsolatos észrevételeimet szeretném megosztani veletek.
Nekem úgy tűnik, hogy a legtöbb kritikus egyenlő mértékben tartja fontosnak a designt és a történetet magát, sőt, volt olyan, ahol az előbbiről sokkal jobban foglalkoztak. Én ezzel nem értek egyet. Hiszen gondoljatok bele! Az olvasók, ahogy a nevükből is látszik, olvasni mennek a blogra, nem pedig azért, hogy a külsejében gyönyörködjenek. Nem azt mondom, fontos, hogy igényesen nézzen ki, áruljon el valamit a történetről, és ami a legfontosabb, legyen olvasható a szöveg, de nem ez az elsődleges, hanem hogy mit írsz. Ha egy könyvet választasz, annál is azt figyeled, hogy miről szól, esetleg beleolvasol, hogy tetszik-e, mielőtt megveszed. A borítója csak marketing, ha tetszik, nagyobb eséllyel kelti fel a figyelmedet, mint egy egyszerűbb, átlagosabb. Ez a blogoknál is így van: egy szép designnal rendelkezőt nagyobb valószínűséggel kezdenek el olvasni, de ha a történet összecsapott munka (ami talán abból ered, hogy inkább a külsejével foglalkoztál), akkor ugyanúgy nem fogják folytatni.
A kritikákra visszatérve, amiket olvastam, többnél is a kezdő photoshopos saját készítésű munkáját tette ki, ami így természetesen nem volt tökéletes. Ami engem meglepett, hogy míg a történetnél óvatos, „látok benned lehetőséget”-féléket írogattak, addig ezekre nyíltan kimondták, hogy „ez iszonyú ronda, azonnal cseréld le, rendelj egy újat!”. Ez több okból is kiverte nálam a biztosítékot.
Először is, egy kritika célja elsősorban nem a saját vélemény kifejtése (ugyanis a vélemény és kritika szó nem egyenlő egymással), hanem hogy segítsük, tanácsokkal lássuk el az írót. Na, már most, ti láttok bármilyen tanácsot az előbbi mondatban? Mert én nem. Ha szimplán megmondod neki, hogy „ez szar, ne csinálj ilyet”, azzal jobb esetben lebunkóz, rosszabban tényleg nem csinál többet. Ehelyett inkább el kellene mondani neki, hogy mi az, ami nem tetszik: használjon másik betűtípust, színezze át a hátteret, stb. Bár ezt a legtöbb kritikában megtaláltam, de koránt sem mindnél.
Másodszor, tanácsot fogalmazz meg egy kritikában, ne parancsot. írd le, hogy mit gondolsz róla, miben lehetne javítani rajta, de az, hogy dobd ki a francba, nem éppen a legjobb tanács. Majd ha ő úgy gondolja, hogy igazad van, lehet, hogy lecseréli, de akár úgy is dönthet, hogy átalakítja szebbé.
Harmadszor, amiről eredetileg is beszélni akartam, a rendelés. Szinte minden olyan kritikában, ami egy nem túl előnyös designt jellemzett, megjelent az a tanács valamilyen formában, hogy rendeljen egy másikat. Bár bizonyára csak a jó szándék vezérelte a kedves kritikaírókat, de gondoljatok már bele! Ezzel kb. azt mondtátok neki, hogy ebben béna, ne is próbálkozzon újat csinálni, inkább hagyja olyanra, aki ért hozzá. Honnan veszitek, hogy nem tudna jobbat? Hogy néhány instrukcióval és egy részletes tutorial-videóval nem alkothatna valami sokkal szebbet?
Nyilván sokkal egyszerűbb írni egy emailt valakinek, hogy szerkessze meg helyette, de én annak a híve vagyok, hogy ha már blogolsz, akkor azt tényleg te csináld. Lehet, hogy nem lesz olyan jó, de legalább a sajátod.

Bár a fenti véleményemből talán úgy tűnik, ítélkezem mások felett, és általánosítok is, de ez nem igaz. Csak a véleményemet osztottam meg veletek ezzel kapcsolatban, a saját észrevételeimet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése