Design

Sziasztok!

Egy designnal érkeztem, remélem elnyeri a ti tetszéseteket is. :)

Író: Varga Nikolett
Cím: A tábor titka
Link: xxx

Design #7

Na itt is vagyok hullafáradtan, és kivételesen hétvégén. Még régebben elkészültem ezzel a designnal, de csak most kaptam visszajelzést, hogy megfelelő. Ti mit gondoltok róla? :)

Emellett feltűnt, hogy mostanában elég gyorsna betelik a design limitem, aminek persze nagyon örülök, de ti már kevésbé. Volt, aki megkérdezte, ilyenkor is rendelhet-e, amire a legtöbb design blogon egy határozott NEM szokott lenni a válasz, én azonban módosítok ezen a szokáson: ilyenkor is nyugodtan megírhatjátok az emailt, a különbség csak annyi, hogy vegyétek figyelembe, hogy többen is vannak előttetek, ezért várnotok kell, így a türelmetlen leveleket, hogy "mikor lesz már kész?" nem fogom figyelembe venni.

Ez egyébként eddig szinte minden rendelésemnél előfordult, egytől egyig mind megkérdezték, hogy mikor leszek kész vele. Azt hiszem, ideje erre átfogóan, minden rendelőre vonatkozóan válaszolni:

A sok szerencséssel ellentétben, akik nyáron csak pihennek, én minden hétköznap dolgozom (napi 10 órában), így csak hétvégén van időm szerkeszteni. Éppen ezért aki hét elején küldi az emailt, valószínűleg azon a hétvégén kapja meg, aki a hét második felében, annak előfordulhat, hogy a következő hétvégére csúszik a rendelése. Sajnálom, hogyha nem tartjátok elég gyorsnak, de nekem ez a legtöbb, amit meg tudok tenni értetek. Minden rendelést alaposan végiggondolok, hogy lenne a legjobb, hogy illene a leginkább a történetetekhez, megtervezem, és előfordul, hogy egy egész napot eltöltök kódolással, hogy úgy nézzen ki, ahogy akarom (vagy akarjátok). Megértéseteket köszönöm!

Elkészült könyvborító és kitűző

Sziasztok! 

Ma egy könyvborítótervvel jöttem. Gittának készítettem  Magával ragad című blogjához, szóval TILOS vinni! És a kitűzők Dorothy Chanténak illetve Adalia White-nak készültek, amelyeket ugyanúgy nem szabad elvinni! 

 De azért a véleményeteket elfogadom. :) És örülnék is neki. 

Egy kis ajánló

Sziasztok! 

Éppen Netty Gondterhes című művének kritikáját írtam, amikor kipattant a fejemből, hogy hozok egy ajánlót nektek. Adalia White - Cinderellája lett a kiválasztott, és úgy döntöttem, hogy mindenképp be kell nézni. Főként azoknak, akik látták a filmbeli változatot. Csak a prológus van még fenn, de feltétlenül megéri beleolvasni. 

Író: Adalia White
Cím: Cinderella csöpögős szerelmi történet, egy kis varázslattal megfűszerezve
Link: xxx

Fülszöveg: 

Szabadság, egyéni akarat, élet. Fogalmak, amik Ella számára ismeretlenek voltak. Ő egész életét úgy élte le, mint egy madár: egy kalitkába zárt, fogságba esett madár. Ahogy idősödött, és a kötelességek egyre nagyobb szerepet játszottak életében, úgy érezte, hogy ez a kalitka kezd zsugorodni. A 17. születésnapján, miután megtudta azt a feladatot, ami hatással lesz az egész hátralévő életére. Ella tudta, hogyha nem tesz az érdekében, hogy boldog élete legyen, akkor a kalitka végleg összemegy, s ő pedig moccani se bír majd.

Részlet a prológusból: 

"Vártam, hogy hirtelen kicsapódik, és férjem épségben száguld be rajta. Reménykedtem benne, hogy ez csak egy kis színjáték, egy rossz vicc, amit születésnapom alkalmából talált ki. Viszont a kapu nem nyílt ki. Meg sem moccant. Csak állt ott, mozdulatlanul, rendíthetetlenül , s azt sugallta, hogy rajta bizony bejönni senki sem fog! S igaza is lett. A ceremónia végéig, senki sem lépett be a terembe. Miután mindenki elhallgatott, intettem nekik, hogy menjenek ki, egyedül hagyva engem egy pillanatra. Szükségem volt egy kis magányra. Kisfiam arcát megcsókolva, hagytam, hogy ő is kisétáljon a helyiségből. Mikor mindenki kiment, a terem hírtelen csöndbe burkolózott. A légy zümmögése is elhallgatott, az ablak mellett fészkelő madarak szárnycsapásai abbamaradtak, a szél süvítése megszűnt, s a kint dolgozó emberek is felfüggesztették mindazt amit éppen csináltak. Minden olyan nyugodt volt egészen addig, amíg a nagy harang meg nem szólalt. Mély hangja ébresztőként süvített végig az egész udvaron. Figyelmeztetett mindenkit a gyászra, s arra az emberre, aki előtt ezzel dallammal szerettek volna tisztelegni. Tudtam, hogy ez előre el volt tervezve, felkészültem rá, megfogadtam, hogy nem fogok sírni, s mégis az első kondulás után egy apró könnycsepp szaladt végig az arcomon. A második hangnál még több követte, s a harmadiknál, már nem bírtam tovább! Zokogva borultam a hideg kőre, könyökömet annyira beverve, hogy vér kezdett belőle szivárogni. Nem érdekelt. Csak az számított, hogy nem akartam ezt az egészet. Azt akartam, hogy a férjem itt álljon mellettem, s mellkasához vonva nyugtasson meg, hogy soha többé nem fog elhagyni. De ő nem volt itt. Edward már messze járt, s ezzel a cselekedetével óriási nyomot hagyott mindenkiben. De nem az volt a legnagyobb fájdalmam, hogy végleg itthagyott. Nem, én nem rá voltam mérges, hanem magamra, amiért annyit vártam arra hogy egybekeljünk, és boldog életet éljünk. Mérges voltam magamra, amiért abban az időben, olyan makacs voltam. Hogy azon a bizonyos napon, nem ugrottam apán nyakába, megköszönve neki, hogy ilyen csodálatos férfihoz akar hozzáadni. Viszont akkor nem így gondolkoztam, nem így cselekedtem, s most már látom, hogy ezzel nagyon nagy hibát vétettem!"

Kérdezz-felelek#2 - Lea

1. Mikor határoztad el, hogy erről fogsz írni? És mi ihletett benne?

A blogom megnyitása előtt két héttel pattant ki a buksimból, hogy írásra adom a fejemet. Nagyon régóta hatalmas szenvedélyem az olvasás, de én magamban sosem éreztem azt a pluszt, amitől jó író válhatna belőlem. Igazából egyik napról a másikra határoztam el magamat. Gyorsan meg is valósítottam, mielőtt visszatáncolhattam volna. Cristiano Ronaldo 2003 óta az egyik kedvenc focistám, így jött az ötlet, hogy róla kellene megírnom életem első fanfic-ét.

2. A családod tudja, hogy a gyermekük egy igazi kis írópalánta? Hogy viszonyulnak ehhez?

Nem tudnak róla. Azt tudják, hogy imádok olvasni, és addig szinte le sem teszem a könyvet, amíg nem végzem ki az utolsó soráig. Úgy viselkedek, mintha a könyv becsukása után, elfutnának belőle a szereplők, vagy megváltozna a történet szála. Szóval csak az olvasás iránti szeretetemet tudják, de amint végzek a történettel, szerintem meg fogom nekik mutatni.

3. Ha történetedben bárkinek a szerepébe belebújhatnál, ki lenne az? Miért?

A történetem még nagyon az elején jár, májusban kezdtem, így sok szereplő lényeges tulajdonsága még nem rajzolódott ki, de jelenleg a főhősnő, Lea szerepe lenne számomra kedvező. Azért őt választanám, mert kitartó. Hatalmas csalódáson van túl, mégis erős tudott maradni. Jelenleg kissé melankolikus személyiség, de hiszi, hogy újra a régi Lea lehet. Szereti a gyerekeket, segítőkész, kedves lány.

4. Gyakran jelentkezel versenyekre? Ha igen, általában milyen helyezéseket érsz el?

A Te versenyed életem negyedik jelentkezése. Helyezést sajnos nem tudok írni, mert sehol sem történt még kiértékelés. Félek is jelentkezni ezekre a versenyekre, mert úgy vélem, kezdőknek nem igazán akad esélyük, ezért is tölt el boldogsággal, hogy nálad elértem egy harmadik helyet. Ez fantasztikus visszajelzés számomra, hiszen azt jelzi: Van értelme az írásomnak.

5. Melyik idézet írja le legjobban a történeted?

Ijesztő törődni a másikkal, mert mindketten tudjátok, milyen egy szempillantás alatt elveszíteni valakit. Viszont nem hagyhatjátok, hogy a félelem irányítsa az életeteket. (...) Ne éljetek úgy, hogy a múltatok mögé bújtok! Éljetek a pillanatnak! Ha találsz valakit, akivel örökké együtt szeretnél maradni, ne engedd el! Akár egy nap, egy év vagy ötven év lesz az az örökké (...). Ne hagyd, hogy a veszteségtől való félelem megakadályozza, hogy szeresd! /Nicole Williams/

6. Melyik zene illik legjobban a történetedhez?

Christina Perri-A Thousand Years

7. A bloggerek közül kikkel vagy igazán jóban? Eléggé támogatnak téged?

Vannak páran, akikkel levelezek, segítik a blogger életemet, de mivel még csak pár hónapja csöppentem ebbe a világba, „barátságokról” nem tudok említést tenni.

8. Szerinted mi a jó történet titka?

Mindenképpen az író készsége, lenyűgöző szókészlete, ami nagyban hozzájárul a sikerhez. Ezen felül az egyediség és kevésbé kiszámíthatóság is nagyon fontos tényező. Legalábbis számomra.

9. Gondolkodtál már azon, hogy kiadasd ezt a művet a későbbiekben?

Nem, nem. Vagyis gondolkodtam azon, hogy soha nem adatnám ki. Nagyon gyerekcipőben jár még az írói vénám. Első történet révén, bőven van még hova fejlődnöm. Talán majd egyszer, mikor úgy érzem, vagyok olyan szinten, hogy kiadassam – Az biztos, hogy annak már „saját történetnek kell lennie”, tehát nem fanfic kategóriának. 

10. Mi ihletett a bloggernevedben? Mihez fűzhető?

A női főszereplőm után adtam magamnak a Lea nevet. Maga a név pedig a tavalyi portugáliai nyaralásom során tetszett meg.

+1. Ha lehetne egy kívánságot, és nem kívánhatnál örök életet, még több kívánságot, akkor, mi lenne az?

Örök egészség!

Kérdezz-felelek #1 - Catalina Sánchez

1. Mikor határoztad el, hogy erről fogsz írni? És mi ihletett benne?

A téli vizsgaidőszak alatt jutott az eszembe az alapötlet, igaz akkor még csak egy novellát akartam írni. Szerintem nem vagyok azzal egyedül, hogy amikor a legkevesebb idő van az írásra, akkor jönnek ám az igazán jó ötletek. Ezzel is így voltam és az idő előre haladásával egyre több jelenet jött az alap szálhoz, aminek köszönhetően végül egy több fejezetes történetté forrta ki magát. Igaz, hogy csak május végén kezdtem neki írni, de a kisebb jelenetek, amiket magam előtt láttam, nagyon sok ihletett adott, na meg lökést, hogy kezdjek neki írni. Nem ez az első ilyen fanfictionom, viszont a vélemények és visszajelzések alapján, sikerült valami újat alkotnom, ráadásul egy kicsit el is tértem a saját stílusomtól. Szóval az újdonság íze nagyon sokat jelentett már a kezdetekben is, így könnyebben megy az írás.

2. A családod tudja, hogy a gyermekük egy igazi kis írópalánta? Hogy viszonyulnak ehhez?

Nagyon kevesen tudnak arról, hogy írok. Nem szoktam hangoztatni, nem azért mert szégyellném, hiszen akkor nem osztanám meg az interneten sem. Valószínűleg a reakciójuk miatt nem teszem ezt meg, mert tartok ezektől egy kicsit.

3. Ha történetedben bárkinek a szerepébe belebújhatnál, ki lenne az? Miért?

Valószínűleg Carolina lenne az, mert minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amivel mondjuk én nem, és néha nagyon jól jönnének. Ráadásul a munkájának köszönhetően rengeteget utazhat, amit imádnék, pluszban épp a napokban tisztázódott le bennem, hogy mi is lesz a vége a történetnek és szerintem mindenki szívesen kerülne a helyébe, a cím adó éjszakáról nem is beszélve, ami szintén irigylésre méltó lesz.  És azt se feledjük el, hogy egy elég jó képű pasit ismer, akinek az ő segítségére van szüksége.

4. Gyakran jelentkezel versenyekre? Ha igen, általában milyen helyezéseket érsz el?

Nem mondhatnám, ráadásul azért még igen az elején tartok a történetnek. Ráadásul van pár negatív élményem is versenyekről, így inkább hanyagolom a jelentkezéseket. Ha mégis ráveszem magam, akkor több kategóriában is szoktam jelentkezni, és büszkén mondhatom, hogy valamelyikben valamilyen dobogós helyezést érek el, ami csak még több motivációt ad az íráshoz. Főleg, hogy tényleg a kezdetén vagyok a történetnek és máris bezsebeltem vele két első helyet is, ami miatt nagyon boldog vagyok.

5. Melyik idézet írja le legjobban a történeted?

Amikor a fülszöveget írtam a történethez szerettem volna csatolni hozzá egy idézetet, ami a két főszereplő kapcsolatát leírja, illetve a címhez is kapcsolódik. A Citatumon találtam rá és olyannyira megtetszett ez az idézet, hogy jobban utána nézve kiderítettem, hogy Cecelia Ahren egyik könyvéből származik, amit azóta már a sajátomnak tudhatok és természetesen ki is olvastam. Több olyan rész is volt benne, amely igazán illik a történethez, de még mindig az első az igaz: Érezte, hogy nagyon hasonlítanak egymásra. Két magányos ember repül a szélben, mint a pitypangmagok, és cipelik egymás kívánságait. Persze, megijedt az érzései miatt. A hite minden morzsájával szemben állt ez az érzés, de hiába próbálta, a szíve mégis gyorsabban kalapált, amikor a bőrük egymáshoz ért, és nem bírta megállni, hogy ne keresse, ha úgy gondolta, a közelben lehet. Nem tudta megakadályozni, hogy megszállja gondolatait. (...) Akkor is a karjai közé keveredett, ha nem tárta ki őket. Hívatlanul állított be, mégis kinyílt előtte minden ajtó, újra meg újra. Vonzotta a jelenléte, vonzották az érzések, amelyeket kiváltott belőle, vonzotta a csend, és vonzották a szavak. Beleszeretett.

6. Melyik zene illik legjobban a történetedhez?

Sia egyik slágere, a Fire meet Gasoline. A vicc az egészben az, hogy először nem igazán tetszett, de mivel az egyik Trónok harca-s szereplő van benne, így végig hallgattam, aztán folyamatosan ez ment írás közben. Megimádtam és annyira megfogott a szövege, hogy végül bármikor meghallom, mindig ez a történetem jut az eszembe, és ennek a hallgatása közben jöttek az igazán jó jelenetek a fejezetekhez.

7. A bloggerek közül kikkel vagy igazán jóban? Eléggé támogatnak téged?

Elég régóta jelen vagyok már a bloggeren, akkor még igazán kevesen írtak olyan történeteket, amelyekben focisták szerepeltek, így kialakult egy kisebb közösség és néhányan még most is aktívak vagyunk. Velük vagyok jóban és bátran mondhatom, hogy igazán összetartó társaság, aminek szerencsére a tagja vagyok és rengeteg támogatást kapok tőlük.

8. Szerinted mi a jó történet titka?

Az igényesség és az egyediség. Tudom, hogy ma már igazán nehéz egyedinek lenni, mert szinte nincs olyan, amit már nem írtak volna meg, de ezekből is lehet azért valami egyedit kihozni. Sok munkát igényel, de megéri, ahogyan az igényesség is, mivel azért szerintem nem vagyok azzal egyedül, hogy inkább olvasok egy olyan blogot, ahol az író időt és erőt fektet az írásába, figyel a külalakra, a fogalmazásra. Ha ezek hiányoznak, akkor szerintem csak azért jött létre az adott blog, mert most ez a divat.

9. Gondolkodtál már azon, hogy kiadasd ezt a művet a későbbiekben?

Korábban többször is eszembe jutott, hogy talán meg kellene próbálkozni, több olvasó is írta, hogy próbálkozzak meg vele. Azonban mivel fanfictionokat írok főként, így végül letettem róla, hiszen nagy munka lenne átírni a meglévő világból egy teljesen újat kreálni. Ráadásul sajnos, vagy nem túlságosan is ragaszkodom ezekhez a történetekhez, és mivel valószínűleg sokat kellene változtatni rajta, elveszteném minden lelkesedésem, hiszen én így gondoltam ki, nekem így tetszik, a kiadó meg persze az eladhatóságot nézi. Így végül letettem erről és már fel se vetődik bennem ez a lehetőség. Ráadásul az interneten is a nyilvánosság elé kerül a történet, még ha nem is olvassák annyian, mintha egy könyvesbolt polcára kerülne ki.

10. Mi ihletett a bloggernevedben? Mihez fűzhető?

Imádom Spanyolországot, a történeteim férfi főszereplői szinte mindig ilyen nemzetiségűek, hiszen imádom a focijukat, a kultúrájukat és a nyelv is gyönyörű. Egy közös történet kapcsán kellett nevet találnom a karakteremnek. A Catalina pedig remek választás volt, hiszen több becézési lehetősége is van (Cata, Lina), és olyannyira megtetszett, hogy amikor egy kisebb szünet után visszatértem erre változtattam az írói nevem, a Sánchez pedig csak úgy választottam hozzá. Szerintem nem is hangzik rosszul.

+1. Ha lehetne egy kívánságot, és nem kívánhatnál örök életet, még több kívánságot, akkor, mi lenne az?

Nyáron Mallorcán nyaraltunk és egy kirándulás részeként meglátogattuk a Lluc-i Fekete Madonnát, amitől kívánni kell egyet, és ha igazán hiszel benne, akkor teljesülni fog ez a kívánság. És persze nem szabad elmondani, máskülönben nem fog teljesíteni, így a válaszom maradjon titok.

***

Design átalakítás #6

Gyos vagyok, mint a villám, juhúúú~ (Csak a kritikákkal haladnék ilyen gyorsan...)