1. Mikor
határoztad el, hogy erről fogsz írni? És mi ihletett benne?
A téli vizsgaidőszak alatt jutott az eszembe az alapötlet,
igaz akkor még csak egy novellát akartam írni. Szerintem nem vagyok azzal
egyedül, hogy amikor a legkevesebb idő van az írásra, akkor jönnek ám az igazán
jó ötletek. Ezzel is így voltam és az idő előre haladásával egyre több jelenet
jött az alap szálhoz, aminek köszönhetően végül egy több fejezetes történetté
forrta ki magát. Igaz, hogy csak május végén kezdtem neki írni, de a kisebb
jelenetek, amiket magam előtt láttam, nagyon sok ihletett adott, na meg lökést,
hogy kezdjek neki írni. Nem ez az első ilyen fanfictionom, viszont a vélemények
és visszajelzések alapján, sikerült valami újat alkotnom, ráadásul egy kicsit
el is tértem a saját stílusomtól. Szóval az újdonság íze nagyon sokat jelentett
már a kezdetekben is, így könnyebben megy az írás.
2. A
családod tudja, hogy a gyermekük egy igazi kis írópalánta? Hogy viszonyulnak
ehhez?
Nagyon kevesen tudnak arról, hogy írok. Nem szoktam
hangoztatni, nem azért mert szégyellném, hiszen akkor nem osztanám meg az
interneten sem. Valószínűleg a reakciójuk miatt nem teszem ezt meg, mert tartok
ezektől egy kicsit.
3. Ha
történetedben bárkinek a szerepébe belebújhatnál, ki lenne az? Miért?
Valószínűleg Carolina lenne az, mert minden olyan tulajdonsággal
rendelkezik, amivel mondjuk én nem, és néha nagyon jól jönnének. Ráadásul a
munkájának köszönhetően rengeteget utazhat, amit imádnék, pluszban épp a
napokban tisztázódott le bennem, hogy mi is lesz a vége a történetnek és
szerintem mindenki szívesen kerülne a helyébe, a cím adó éjszakáról nem is
beszélve, ami szintén irigylésre méltó lesz.
És azt se feledjük el, hogy egy elég jó képű pasit ismer, akinek az ő
segítségére van szüksége.
4. Gyakran
jelentkezel versenyekre? Ha igen, általában milyen helyezéseket érsz el?
Nem mondhatnám, ráadásul azért még igen az elején tartok a
történetnek. Ráadásul van pár negatív élményem is versenyekről, így inkább
hanyagolom a jelentkezéseket. Ha mégis ráveszem magam, akkor több kategóriában
is szoktam jelentkezni, és büszkén mondhatom, hogy valamelyikben valamilyen
dobogós helyezést érek el, ami csak még több motivációt ad az íráshoz. Főleg,
hogy tényleg a kezdetén vagyok a történetnek és máris bezsebeltem vele két első
helyet is, ami miatt nagyon boldog vagyok.
5. Melyik
idézet írja le legjobban a történeted?
Amikor a fülszöveget írtam a történethez szerettem volna
csatolni hozzá egy idézetet, ami a két főszereplő kapcsolatát leírja, illetve a
címhez is kapcsolódik. A Citatumon találtam rá és olyannyira megtetszett ez az
idézet, hogy jobban utána nézve kiderítettem, hogy Cecelia Ahren egyik
könyvéből származik, amit azóta már a sajátomnak tudhatok és természetesen ki
is olvastam. Több olyan rész is volt benne, amely igazán illik a történethez, de
még mindig az első az igaz: Érezte, hogy nagyon hasonlítanak egymásra. Két
magányos ember repül a szélben, mint a pitypangmagok, és cipelik egymás
kívánságait. Persze, megijedt az érzései miatt. A hite minden morzsájával
szemben állt ez az érzés, de hiába próbálta, a szíve mégis gyorsabban kalapált,
amikor a bőrük egymáshoz ért, és nem bírta megállni, hogy ne keresse, ha úgy
gondolta, a közelben lehet. Nem tudta megakadályozni, hogy megszállja
gondolatait. (...) Akkor is a karjai közé keveredett, ha nem tárta ki őket.
Hívatlanul állított be, mégis kinyílt előtte minden ajtó, újra meg újra.
Vonzotta a jelenléte, vonzották az érzések, amelyeket kiváltott belőle,
vonzotta a csend, és vonzották a szavak. Beleszeretett.
6. Melyik
zene illik legjobban a történetedhez?
Sia egyik slágere, a Fire meet Gasoline. A vicc az egészben
az, hogy először nem igazán tetszett, de mivel az egyik Trónok harca-s szereplő
van benne, így végig hallgattam, aztán folyamatosan ez ment írás közben.
Megimádtam és annyira megfogott a szövege, hogy végül bármikor meghallom,
mindig ez a történetem jut az eszembe, és ennek a hallgatása közben jöttek az
igazán jó jelenetek a fejezetekhez.
7. A
bloggerek közül kikkel vagy igazán jóban? Eléggé támogatnak téged?
Elég régóta jelen vagyok már a bloggeren, akkor még igazán
kevesen írtak olyan történeteket, amelyekben focisták szerepeltek, így
kialakult egy kisebb közösség és néhányan még most is aktívak vagyunk. Velük
vagyok jóban és bátran mondhatom, hogy igazán összetartó társaság, aminek
szerencsére a tagja vagyok és rengeteg támogatást kapok tőlük.
8.
Szerinted mi a jó történet titka?
Az igényesség és az egyediség. Tudom, hogy ma már igazán nehéz
egyedinek lenni, mert szinte nincs olyan, amit már nem írtak volna meg, de
ezekből is lehet azért valami egyedit kihozni. Sok munkát igényel, de megéri,
ahogyan az igényesség is, mivel azért szerintem nem vagyok azzal egyedül, hogy
inkább olvasok egy olyan blogot, ahol az író időt és erőt fektet az írásába,
figyel a külalakra, a fogalmazásra. Ha ezek hiányoznak, akkor szerintem csak
azért jött létre az adott blog, mert most ez a divat.
9.
Gondolkodtál már azon, hogy kiadasd ezt a művet a későbbiekben?
Korábban többször is eszembe jutott, hogy talán meg kellene
próbálkozni, több olvasó is írta, hogy próbálkozzak meg vele. Azonban mivel
fanfictionokat írok főként, így végül letettem róla, hiszen nagy munka lenne
átírni a meglévő világból egy teljesen újat kreálni. Ráadásul sajnos, vagy nem
túlságosan is ragaszkodom ezekhez a történetekhez, és mivel valószínűleg sokat
kellene változtatni rajta, elveszteném minden lelkesedésem, hiszen én így
gondoltam ki, nekem így tetszik, a kiadó meg persze az eladhatóságot nézi. Így
végül letettem erről és már fel se vetődik bennem ez a lehetőség. Ráadásul az
interneten is a nyilvánosság elé kerül a történet, még ha nem is olvassák
annyian, mintha egy könyvesbolt polcára kerülne ki.
10. Mi
ihletett a bloggernevedben? Mihez fűzhető?
Imádom Spanyolországot, a történeteim férfi főszereplői szinte
mindig ilyen nemzetiségűek, hiszen imádom a focijukat, a kultúrájukat és a
nyelv is gyönyörű. Egy közös történet kapcsán kellett nevet találnom a
karakteremnek. A Catalina pedig remek választás volt, hiszen több becézési
lehetősége is van (Cata, Lina), és olyannyira megtetszett, hogy amikor egy
kisebb szünet után visszatértem erre változtattam az írói nevem, a Sánchez
pedig csak úgy választottam hozzá. Szerintem nem is hangzik rosszul.
+1. Ha lehetne egy kívánságot, és nem kívánhatnál
örök életet, még több kívánságot, akkor, mi lenne az?
Nyáron
Mallorcán nyaraltunk és egy kirándulás részeként meglátogattuk a Lluc-i Fekete
Madonnát, amitől kívánni kell egyet, és ha igazán hiszel benne, akkor teljesülni
fog ez a kívánság. És persze nem szabad elmondani, máskülönben nem fog
teljesíteni, így a válaszom maradjon titok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése